I.Széthullok darabokra,így gondolok a napokra,
Nézek a lapokra, melyet a naplóm mindig őriz,
Megőrjít a tudat, fáj ez a keserves íz,
jéggé dermed a víz, ahogy a szív, legörbül az ív,
nincs többé mosoly, mint egy fogoly fogom a rácsokat,
nem kapsz csókokat, csak elbaszott bókokat,
mérges pókokat álmodban, melyek nyakadba marnak,
üvöltenél, de téged már soha meg nem hallanak,
mintha a falnak beszélnél, mindenki átnéz feletted,
senki nincs melletted, rájössz ezt elcseszted,
elvesztetted, amit rég a sajátodnak hittél,
rossz kulcsot vittél az útra, a fájdalom itt él.
Hát érezd, hogy miért van ez, ne kérdezd,
Ne fékezd le magad, már úgyis késő, nincs véső,
A szó nem a vallomásé, és ő már másé,
Minden ajtó bezárult, lelked a látomásé,egy újabb állomásé.
Ref. (2x)
Kicsi angyal, újra szárnyakra kel,
De az utolsó dalt ne játszd még ma el
Álmodj tovább, elringat egy dallam,
Eltűnök én is, de ne félj, csak halkan.
II.
Neked tetszik vagy nem, már mindegy teljesen,
Nem számít mit írok, szépen, kedvesen, szerelmesen,
Szomorúan szellemesen, egy szellem lesen, épp a semmit lesem,
Keresem azt, ami nincs, ami még számomra kincs,
De szorít egy érzés, a csuklómon zárt bilincs,
majd ha mozdul a kilincs, nyíl szúrja át a szívem
Színem hófehér, amikor érzem, hogy végem,
de még nem! Létem most fedezted fel,
mérgem ellen küzdesz égbe emelt kezekkel.
Nem ereszt el egy gondolat, mégis tovább lépek
Kiknek érek valamit, én csak azoknak élek.
Mindig értük zenélek és többé már nem félek!
Mint egy kislány, egy szebb világot remélek,
ahol meértek mindenkit, ahol mosolyog a szivárvány,
ahol még várja a hercegét minden egyes király lány.
Ref. (2x)
III.
Eltűnök halkan, talán észre sem veszed,
Tudom jól, már rég nem rajtam jár az eszed.
Azt teszed, amit érzel, most is mikor vérzel,
Ha bajban vagy már nem engem kérdezel.
Nem érdekel már mit teszel, hogy mi leszel, vagy mit hiszel
Elfojtom könnyeim akkor is, ha sírni kell.
Ha már nincs kivel a csillagokat nézni.
Ha azt, amit én, többé senki sem érzi és nem érti...
De miért pont így lenne vége?
Mi lenne az utolsó szó, ha a többi ki nem férne?
Érte megérte talán egy új életet kezdeni.
A fájó múltat az idő úgyis eltemeti.
Ő elengedi a kezem, de valaki utána nyúl,
Mégis szárnyalok tovább az álmaimon túl.
Csak egy dolog van, amit szeretnék megtudni:
Ha most elmegyek,eszedbe fogok-e még jutni?!
Refr. 2X
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése